|
Csapajev könyvet ír egyik nagy tettéről. El is készül a nagy mű, elviszi a kiadóhoz. A főszerkesztő egyből kezébe veszi a többszáz oldalnyi kéziratot és elolvassa a mű kezdősorait: "A sárgálló nap éppen kibukott a hömpölygő Don keleti oldalán, mikor felpattantam széles hátú lovamra..."
- Nagyszerű! - lelkendezik a főszerkesztő és izgalmában a mű utolsó oldalához lapoz: "...A vöröslő nap éppen lehanyatlani készült a hömpölygő Don mögöt, mikor leszálltam széles hátú lovamról. Vége."
- Fantasztikus! - mondja a főszerkesztő, és kinyitja a kéziratot valahol középen: "...Gyí, gyí, gyí, gyí..."
| |